Joan Halifax: Sámánhangok

Joan Halifax ebben a művében arra vállalkozik, hogy a földgolyó egészét átfogó körképet adjon a samanizmusról, ami természetesen csak válogatott szemelvényeket jelenthet, hiszen a téma óriási. Az összeálló kép mégis átfogó, mert a kultúrák és a beszámolók sokszínűsége élesen kirajzolja a sámán tevékenységének univerzális, kultúrától független, döbbenetesen egységes lényegi elemeit.

A könyv másik különlegessége a szerző hozzáállása, aki azt vallja, hogy maga a sámán tudja legjobban, mit csinál, hogyan és miért, így ahelyett, hogy róluk írna, olyan részleteket válogatott össze a néprajzi szakirodalomból, amelyekben sámánok beszélnek egyes szám első személyben a tevékenységükről. A szerző háttérbe húzódik és mondandóját főképp az anyag válogatása és csoportosítása fejezi ki. Megszólal itt eszkimó, busman, lakota indián, szibériai szagáj, ausztrál őslakó és kanadai indián sámántól tanult New-York-i városlakó. Kiderül, hogy az istenek, a szertartások, a mítoszok ezerfélék, a mögöttük rejlő szemlélet és a sámán tevékenysége mégis alapvetően ugyanaz mindenütt.