Ha eddig a test ismert fogalma mellett a tudat és a psziché kifejezéseket használtuk, mit jelent a lélek és a szellem fogalma? Előrebocsátom, hogy ebben a kérdésben a vallásfilozófiai és metafizikai megközelítések sem jutottak egyetértésre, így a jelentésüket inkább vázolni lehet. Spirituális felfogásban a lélek inkább egy halhatatlan érzelmi részünk, míg a szellem inkább intellektuális és sok felfogásban halandó összetevője az emberi lénynek.
A halhatatlan lélek fogalma tudományosan nehezen tehető szalonképessé, lépjünk vissza ezért a tudat különböző állapotainak a világába, amit megfigyelésekkel is tudunk igazolni. A pszi képességek (telepátia, előérzetek, véletlenbefolyásolás stb.) felfoghatatlan módon nem ismerik a tér-idő korlátait, mi több, nem illeszthetők az oksági rendszerünkbe, így feltételezhetjük, hogy helyhez és időhöz kötöttségük sincs. Ezt erősíti meg a halálközeli élmények testen kívüli tapasztalása, amikor az átélő nemcsak kívülről látja például az újjáélesztése körülményeit, de mindeközben klinikai halottként nincs agyműködése.
Bármennyire képtelen dolgokkal állunk szembe, ezek a jelenségek tagadhatatlanok, így ha nem is muszáj misztikusan gondolkodnunk, a valóságról alkotott jelenlegi képünket viszonylagosnak kell tekintenünk. Ez pedig a tudat és az egészség kapcsolatát illetően is új perspektívákat jelent, vagyis a test-lélek-szellem harmóniája is újraértelmezhető. Korszerűbb szóhasználattal fogalmazhatunk úgyis, hogy pszichés tartalmaink és tudati szándékaink pozitív jellege és kiegyensúlyozottsága egészségi állapotunkat is kedvezően befolyásolhatja.
